Ismertető:
A cirkusz maga a csoda. És élt valaha egy ember, aki csodatévőnek született. P. T. Barnum (Hugh Jackman) a legendás Barnum cirkusz alapítója lángész volt, próféta, akinek hihetetlen dolgok születtek a fejében, és valósággá tudta tenni őket. Az ő utánozhatatlan képzelőerejéből születő műsorszámokat azóta sem tudja leutánozni senki. Most a film kedvéért újjászületik a show, és újjászületik a showman - egyetlen forgatagos, látványos, szemkápráztató kavalkádban mutatkozik be a világ legkülönösebb cirkuszigazgatója, és élete főműve: a Barnum.
Vélemény:
A film Phineas Taylor Barnum történetét dolgozza fel, aki cirkuszt alapított és ezáltal valósította meg álmát és ötleteit. Viszont néhányan inkább pénzcsalónak vagy szélhámosnak tartották. A film ezt az ellentmondásos életművet választotta témának. Én mondjuk kíváncsiságból (na meg Hugh Jackman miatt) szerettem volna megnézni. Az első musical film, amit láttam anno az a Nyomorultak/Les Misérables volt, de az sikeresen meg is vett magának szóval az után sokkal nyitottabb lettem az ehhez hasonló filmekhez.
Igazából nem is tudom hol kezdjem. A sztori elindul a maga kis tempójával és az egész olyan “mese” feelinget áraszt. Legalábbis számomra. A jeleneteket tök jól összerakták és ráadásul a zenéket is nagyon eltalálták hozzájuk. Gördülékeny a történetvezetés és mellette csak azt veszed észre, hogy magával ragad az egész. A zene, a látvány, a hangulat meg minden is!
Történet... mmm szóval itt van a főhősünk P.T. Barnum, aki szegény családból származik és szerelme Charity, aki pedig egy jómódú lány. Kettejükkel kezdődik az egész. Láthatunk egy rövid, de tök aranyos felvezetőt róluk, s arról, hogy hogyan alakult az életük. Tehát megkapjuk az alapot. Majd tálcán érkezik számunkra a bonyodalom is, mivelhogy Barnum szeretné, ha elismernék őt és ezáltal akar előkelő életet biztosítani családja számára.
Emiatt merész döntést hoz és egy társulatot alapít, amibe különös emberkéket hív meg. Ezen lépése után az eddigi sikertelen próbálkozásainak sora megtörik s elindulnak együtt a siker felé, mint egy “család”.
Külön tetszettek az apró mellékszálak/történetek. A színészeket is bírtam, akik eljátszották. Bár nem kapnak olyan, hű de nagy mélységet és időt, hogy kibontakozzanak, de valahogy akkor is sokat adtak hozzá az egészhez. Tudjátok így lett kerek. :)
A film alatt viszont komolyabb témák is felbukkannak, mint például az emberi egyenlőség, a sikerrel járó változások és az azokból felépülő konfliktusok vagy ott van még magának a családnak a fontossága. Hozzáteszem mindezt csak mértékkel adagolja. Nem ez a film lesz az, ami megfilozofálja nekünk a választ és nem is fog útmutatást adni ezekhez a kényesebb kérdésekhez. Felvet problémákat, de alapvető célja szerintem maga a szórakoztatás inkább...
Viszont tény, ami tény… a zenék tényleg fantasztikusak és a színészek is… na és Hugh Jackman végképp. Szerintem nagyon jól játszott benne és látható, hogy szíve-lelke a szerepben. Nekem nagyon tetszett a történet és a megvalósítás is! Szóval bátran ajánlom bárkinek! :3 Ennyi lett volna most a kis blogos kitérőm filmek terén.
*lentebb linkelek pár számot, amik nekem legjobban bejöttek*
Kedvenceim: